2015. november 7., szombat

Az álmodozó

’Eltűntem…. elrepültem Füstin a lehető legtávolabbi helyre amit csak eltudtam képzelni…. egy kopár lakatlan szigetre… Majd megkértem, hogy menjen haza… és soha többé ne keressen….
- Mi??? de hát.. a gazdim vagy, sosem hagynálak magadra!!! – bújt hozzám, mire egy könnycsepp gördült le az arcomon és nyugvóhelyre lelt a homokban.
- Egy vagy azon kevesek közül akik még máig ezt mondják…. Te vén csataló te… - öleltem magamhoz az öreg sárkányt.
- Sosem feledlek titeket.
- Mi sem.. mert nem hagylak itt egyedül! – ült le.
- De igen…. Ez az utolsó kérésem hozzád. És az hogy.. add át a többieknek, hogy szeretem őket…. – töröltem meg könnyes szemem.
- De.. kérlek ne kérd ezt tőlem! – nyüszített könnyezve.
- Nem a ti hibátok Füsti… de a világnak már nincs szüksége rám….. Megalkottam amit megakartam…. Akaratlan elvesztettem mindenkit akit szerettem…. Sok álmot váltottam valóra.. és sokat dobtam ki az élet szemetesébe…. És most én kerülök a süllyesztőbe…. – mondtam, s ekkor rá néztem – Szép életem volt veletek…. Sosem fogok megbánni egyetlen percet sem… Mindent köszönök.
- Mi köszönjük… csakis miattad létezünk. És miattad élhettük le ezt a csodás életet… veled… - bukkant elő ekkor Fagyi, Auróra és Aqua is.
- Ti…. ?
- Követtünk…. tudtuk, hogy őrültségre készülsz… - vágott közbe Fagyi. Édes öreg kis Fagyim.. a ráncos pofiddal, mely még mindig mosolyog rám…
- Igen.. de minket nem rázhatsz csak úgy le…. Mi sosem fogunk elhagyni téged…. – bújtak mindd hozzám. Sírva néztem végig rajtuk. Kopott pikkelyek, megfáradt, de őszínte mosolyok, ráncos arcok, de csillogó szemek…. Ezek az én kis sárkányaim….
- Köszönöm…….. – szorítottam őket magamhoz, s együtt felrepítettek a felhők közé. Repültünk még egy utolsót, s úgy tértünk együtt fel a mennyország kapuja elé….’


- Doktor úr mi van vele?? – kérdezte egy nő a kisfia kezét fogva a kórházban állva.
- Már semmit nem tehetünk érte……. Sajnálom….. – közölte a hírt a férfi. A nő hosszú percekig nézett rá könnyes szemekkel, majd a kisfiára nézett.. s ismét az orvosra.
- Sokat szenvedett?
- Nem.. még mosolygott is mielőtt meghalt… - mondta s a nő is elmosolyodott sírás közben.
- Köszönöm Doktorúr…. – biccentett. s az orvos elsétált.
- Anyu mi van a mamával?
- A mama elment kicsim… elment.. de mosolyogva ment el…..
- És mikor jön vissza?
- Nem hiszem hogy visszajön….. pedig jó lenne… többet foglalkoznék vele….. – ölelte át a fia fejét.



4 hétig feküdtem kómában, míg életemet vesztettem…. De egy percre sem felejtettem el, hogy ki vagyok: egy álmodozó.







Sajnálom, hogy az első bejegyzés ilyen szomorú lett.... De azért remélem megható lett. És.. ez egy amolyan kép arról h mi lehetne amikor.. már megöregedtem..... szóval.. Sziasztok!

2015. november 6., péntek

Blog- és szereplő bemutatás

Sziasztok! :DD

Ismét jelentkezik HTTYD Fogatlan, egy újabb bloggal!
El is mondom mit kell ezúttal tudnotok:


Ez a blog igazából csak részben lesz egységes.. ugyanis egy bejegyzés egy külön értelmes story lesz. A közös téma: Én írom le egy napom, úgy élünk mint a valóságban... de a sárkányaim igaziak! Ahogy az ismerőseimnek is!
Iskola után hétvégére egy Aurandél sziget nevű helyre megyünk, ahol saját faluja van a HTTYD fanoknak, és saját kis házunk ott. Nekem is van ott természetesen házam, ahol a négy sárkányomat tartom:

Fagyi:


Ő nőstény, és nagyon kedves, barátságos, visszahúzódó, és csendes, de felettébb okos és leleményes. :) Azonban fizikailag nem túl erős. A szeretteivel a végsőkig összetart.

Auróra:


Nőstény szintúgy, de egyáltalán nem olyan mint Fagyi! Oké, ő is barátságos, meg visszahúzódó az idegenekkel szemben.... De könnyebben nyílik meg, és ha ezt megtette: poénos és bőbeszédű. Imád szórakozni a barátaival és megnevettetni őket. Régen kicsit önbizalom hiányos volt, de már kezd felbátorodni. A szeretteiért megkűzd.

Aqua:


Igazi kis örök mozgó a drágám :') Kiskorában fogadtam örökbe. Fagyira úgy tekint, mint anyukájára, mert kiskorában sokat vigyázott rá. Hím. Még mindig nagyon fiatal, de meg is látszik rajta: mindig vidám, mindig van ereje ugrálni (ha nincs ott már baj van), és mindenkit játékra invitál maga körül. Az energiája sokszor még minket is megfertőz.

és Füsti:


Nos ő egy már 5 éves hím, ő a legöregebb sárkányom. Ettől függetlenül ő is eléggé örökmozgó típus és játékos. Időnként ő hozza-viszi a leveleimet, mint egy rettenetes rém, azonban ülni is szoktam rajta. Ám ő elég harcias is tud lenni, hirtelen haragú és sértődékeny. De ha megkedvel és játszani hív jól vigyázz, vele "Füst-fogócskázni" sose próbálj! ;) (Erre még később kitérek, hogy értsétek :) )

De nem rég befogadtunk egy törött lábú kóbor sárkányt, ő Goldy. Ő egy nőstény éjfúria, fekete és sárga a szeme. Eléggé hasonlít Aquára mozgékonyságában és játékosságában, azonban ő kicsit keménykedősebb típus. Nem csoda hiszen a vadon szülöttje. Majd hozok képet róla is :)

Nah, mindenkit bemutattam? Jah persze! Magamat kihagytam! :'DD
Az én nevem  történetekben mindig Vera-ként szerepel majd.
A lakóhelyem Magyarországon a Sárosvölgy nevet fogja viselni.
A storykban megeshet hogy feltűnnek barátaim, ismerőseim ;) A nevek nem mind valósak.

Jah és még annyit, hogy itt nem lesznek ilyen határidő féleségek, hogy mennyi időközönként teszek ki részt. Nem is biztos, hogy a dolgok sorban lesznek. Külön nézzétek őket. Bár összefüggések lehetnek, de ne úgy nézzétek, hogy folytatásos. De lehet, hogy lesznek olyan storyk is, amik totál nem tartoznak a fentebb leírtakhoz. Csupán HTTYD ichlette storyk. És ide akkor teszek ki Storyt ha eszembe jut valami érdekes, de nem tudom máshová kitenni.. Szóval ilyen kis jött-ment ötletek.

Asszem mindent elmondtam..... Ha még lesz valami, kiegészítem! Sziasztok, jó szórakozást!