Amikor (a) Fagyi visszanyal (1/2)

Nos heló mindenki! egy nemrégiben lejátszódott kis történetet mesélek most el, mert eléggé érdekes dolog történt velünk! o.O

Kezdem is az elején: Mostanában a sárkányokkal sokat jártunk Sárosvölgyben, szívesen sétáltunk a város utcáin és megmutattam Drágakőnek is szülővárosomat. Fagyinak és Aunak meg azokat a helyeket, ahol egykor, még kicsiként sétáltam velük. Mármint hogy ők voltak a kicsik. Istenem, olyan édesek voltak :')
Nah mindegy... Szóval elmentünk sétálni. Aqua szokásához híven futkosott össze-vissza, Füsti meg minden villanypóznára és lámpaoszlopra felrepült. Drágakő szorosan mellettem haladt, mert neki semmi kedve nem volt a többi ember közelébe menni. Au és Fagyi meg a másik oldalamon sétált, Au néha előre ment Aqua után, mikor ő valami érdekeset talált.
- Ott egy kiskutya!! - kiáltott Füsti a magasból, mire Aqua odaugrott és megszaglászták egymást a kutyussal. Legnagyobb meglepetésemre a kutyust egyáltalán nem ijesztette meg sárkányom túlbuzgósága.
Ekkor mentünk oda mi is és Au is megszaglászta a farkcsóváló kis cukiságot *-* (bocsi, de télleg husi volt, kis szőrpamacs.)
- Bocsánat, szeretnek ismerkedni a kutyákkal. - mondtam a lánynak, aki a pórázt tartotta.
- Semmi gond :) - mosolygott ő is.
Közben pedig nem vettem észre, hogy Fagyi lemaradt.
- Fagyi merre van? - néztem körbe.
- A virágárusnál asszem. - mondta Drága. Visszamentem érte egyedül, és valóban egy virágot szagolt meg.
- Fagyi, már megijedtem, hogy eltűntél! - simogattam meg. - Nah gyere! Ó egy virágtartó kalitka *---*  - bambultam el, és odafutottam az említett tárgyhoz. Nem tudom miért de annyira imádom azokat a kis díszeket meg kalitkákat meg ilyeneket, amik a virágboltokban szoktak lenni! Az egész boltnak olyan kellemes hangulata van.. imádom!
- *Hapci* - tüsszentett Fagyi.
- Egészségedre!
- Köszi, asszem allergiás vagyok erre az izére... - fintorgott.
- Mire? - néztem riadtan oda - ugye nem az a kék levendula vagy mi, amitől betegek lesznek a sárkánok??? - néztem meg.
- Nem, ez nem az. Csak allergiás típus vagyok... - mondta szégyenlősen.
- Akkor jó... - sóhajtottam, de azért megnéztem, tényleg nem az a virág volt.
- Nah, akkor gyere, mert a többieket egyedül hagytam egy csajjal meg a kutyájával! - kaptam észbe.
- Nyugi! - bújt hirtelen alám, és egy pillanaton belül azt vettem észre, hogy a hátán ülök.
- Már ott is vagyunk! - mondta mosolyogva és visszafutottunk a többiekhez. Csodálkoztam is, mert Fagyi nem szokott csak úgy futkározni. Ennyire nem siettünk.
Mire odaértünk a csaj már elment, a sárkányok vártak minket.
- Nah megvagytok! - bújt oda Au.
- Igen. Gyertek, még megakarom mutatni a parkot is! - intettem nekik.
- Akkor indulás! - repült fel buzgón Fagyi, a többiek meg alig értek utol.
- Ki akar versenyezni?! - támadt Aquának ötlete.
- Veled?? - hűlt el Au. Hát jah, Aquával nem szívesen versenyeztünk xD
- Hu, bocsi, de elfáradtam.. - mondta Füsti is.
- Ne haragudj, de nem szeretek még repülni sem... - hajtotta le Drága a fejét, és nem is szólt többet, elgondolkodott.
Már vártam, hogy Fagyi mondja, amit szokott: " Nyugi Aqua, lesz még időnk a parkban is." vagy ilyesmi. Ehelyett mit kaptam válaszként?
- Persze, vigyázz, kész, RAJT!!! - kiáltotta és úgy nekilendült, hogy majdnem leestem a hátáról.
- Ezazz!!! - repült utánunk Aqua is nyelvét kilógatva.
- Fagyi, mi ütött beléd?? Hé lassabban kislány!!! - kapaszkodtam erősen, de ő csak repült előre, olyan gyorsan, amilyen gyorsan még nem is ment énalattam sosem. Legalább Aquának tetszett...
- Érj utol! - suhant el.
- Aqua, ne bíztasd!!!! - kiáltottam, de késő volt, mert Fagyi utána repült. És elkapta a farka végét!!!!! Hogy????
- Srácok, most mi folyik itt? - repültek a többiek utánunk.
- Fogalmam sincs!! Vááá Fagyi, balra van a park!!!!! - mondtam rémülten, mert majdnem egy fának mentünk.
Erre szerencsére bekanyarodott, majd leszállt egy szökőkút mellett.
- Fagyi, ez mi volt?? - szálltam le róla lihegve.
- Olyan jót repültem!! - mosolygott és meglökött a fejével.
- Repüljünk még!!!
- Mi ütött beléd Fagyi? - szállt le lihegve Füsti, Drágakő és Au.
- Eszméletlen volt! - ugrott a hátára Aqua.
- Játszunk még!! - gázolt át a szökőkúton, Fagyi meg utána.
- Srácok, itt valami baj van. - mentem a többiekhez, ahogy figyeltük az ugráló Fagyit. Ő mindig olyan nyugodt volt, nem szeretett sosem sietni. Most meg itt ugrált Aquával, akivel ennyit csak Füsti képes játszani, de egy idő után még ő is kifárad.
- Szerintem is... - nyugtalankodott Au.
- Ez nem is Fagyi. - felelte Füsti, mire ránéztünk.
- Nem szívesen mondom.. - kezdte Drága - De igaza van.



Egyre jobban aggódni kezdtem Fagyiért, s ezért hamar visszatereltem őket a házunkhoz Aurandél szigetre. Ezúttal voltam olyan okos, hogy nem Fagyi hátára ültem, ők meg körülöttünk kergetőztek, de jöttek velünk.
A baj az volt, hogy otthon meg nem tudtam mit kezdeni velük, mert a házba, amint bejöttek felborították az asztalt, és majdnem annyi lett a tv-nek is. Oké, ezt megpróbáltam orvosolni azzal, hogy nem engedtem őket be a hálószobába, de ekkor kifutottak és.. Felborították a fogast!!!! A szép fogasomat :'( (páran tudhatjátok már, nekem nagyon fontos a fogas, meg hogy hol van :33 )
- Nah jó, vagy pihenjetek le, vagy mars kifelé! - akadtam ki.
- Oké.. ne haragudj... - bújt oda Aqua, mikor rájött, hogy túl messzire ment és lefeküdt a plédjére.
- Füsti, gyere ki velem, játszunk füstfogócskát! - fogta meg Fagyi a füstlehelőt a marjánál fogva és a szájában a kapálózó Füstivel kifutott.
- Fagyi!! - néztünk utánuk.
- Azt hittem utálsz füst-fogócskázni? - nézett Füsti értetlenül a siklóra, mikor már elengedte és leült elé.
- Néha, de most akarok játszani!! Csinálj füstöt, én leszek a fogóó!!
- Hát.. oké... - mosolyodott el Füsti és ködöt / füstöt csinált. Akkor most jöjjön a kérdés: Mi is az a füst-fogócska?
Ezt a játékot Füsti találta ki, vagyis tőle származik, mert azt hiszem azt mondta, régen a füstlehelő barátaival és testvéreivel játszottak ilyet. Az a lényege, hogy ködöt csinál a kertben, aztán megvan, hogy ki a fogó, rendszerint ő, és akkor ő a füst szörnye, és menekülni kell. Néha elég ijesztő tud lenni, mikor mi semmit sem látunk, ő meg ott kerülget minket. Akit megfog, az kiesik. Persze ilyenkor elvileg a házhoz kéne menni, de a füst miatt ez elég bajos és néha vagy 5-ször megfognak minket xdd
Mindenesetre Füsti hatalmas fölénye miatt nem sokan szeretünk ilyet játszani vele. Mikor valaki eljön, általában akkor szoktunk, vagy Aquával játszanak ketten.
- FÜSTIII!!!! - mérgelődtem, mikor megláttam, hogy elkéstünk azzal, hogy megelőzzük a füstöt.
- Bocsi! - hallatszott valahonnan a köd mélyéről. S a homlokomra csaptam.
- Odin segíts...



Mikor elült a füst, nagy nehezen berángattam őket a házba, és Fagyit lefoglaltattam Aquával, mert jobb ötletem nem volt.
- Légyszi, próbáljatok úgy játszani, hogy semmi ne törjön el!! - csuktam be őket a nappaliba, miközben tudtam, hogy ott kő kövön nem marad majd.. Ezért a növényeket meg a tv-t előre kihoztuk Drágakővel.
Ezután pedig felhívtam a sárkányorvost.

Nem soká ki is jött. Az első probléma, amivel szembesülnöm kellett, hogy a csaj nem hitte el nekem, hogy Fagyi beteg, mivel egy beteg sárkány.. hogy is mondjam.... nem szokott fel-alá futkosni a házban!!
- Tudom, nem néz ki betegnek, de higgye el, ha ismerné, tudná, hogy valami nagy baja van! Mindig olyan szelíd és nyugodt, most meg így ugrál, ki tud ennyit futkosni?! - hadonásztam a kezeimmel, mire mindenki unott pofával rám pillantott.
- Úgy értem Aquán kívül. - engedtem le a kezeimet.
- Jól van, ha ennyire biztos benne, hogy baja van, akkor megnézhetem.. - vont vállat a lány.
Na ekkor meg az volt a baj, hogy nem tudta megvizsgálni Fagyit, mert nem lehetett leállítani. Benyitottunk a nappaliba, és minden fel volt borulva, a szőnyeg összegyűrve, és az egyik függöny leszakadt.
- Thor nevére... - hűltem el. Aqua felpillantott rám a kanapén ülve.
- bocsi.. - sétált oda és hozzám dörgölőzve kiment az ajtón a hátam mögé.
- Nah jó.. - vettem mély levegőt - Fagyi, gyere ide egy kicsit!
- Mi az? - ugrott oda. - Játszasz velem?? *-*
- Mi?? Nem!
- Gyere táncolni Vera!!! - kapott fel és beindított egy zenét a lejátszón.

Írtó nehéz volt a dolog, mert miután Fagyi rájött, hogy mindössze egy vizsgálat miatt akarjuk megállítani a Fagyi-gyorsvonatot, már egyáltalán nem volt hajlandó megállni, vagy a közelünkbe jönni. Innentől kezdve játékosan menekült előlünk a házban, miközben a cuccok sorra borultak fel a lakásban.
Ekkor már sötét volt, a házban égett a villany, és kb el is tudom képzelni, hogy mit gondolhattak a szomszédok....


-*puff*
-Állj meg!!
-Nem kaptok el!
-Ne, a gépet ne!!!
-*puff*
-FAGYIII!!!!
-Segítség, Vera megakar ölni!!!!
-Gyere csak ide!!!!!!
-Segítség, sárkánygyilkos!!!

- Mi ez a hang? - nézhetett volna fel az egyik szomszéd.
- Áh, csak őrültek a szomszédok...
- Tudtam, hogy az utca túlfelére kellett volna költöznünk...


Nos igen, Fagyi leverte a gépemet és én erre olyan mérges lettem, hogy úgy rákiáltottam, hogy mindenki ijedten megtorpant, ő meg már tényleg kénytelen volt menekülni.
- FAGYIII!!!!!! - rohantam utána, a többeik meg néztek nagy szemekkel.
- Pedig nem gyakran látni ilyen idegesnek... - bámult Auróra.
- Ennél már csak akkor lehetne mérgesebb, ha a fogasát törjük el.... - felelte Füsti.
- NE ADJATOK NEKI ÖTLETEKET!!!!!! - kiabáltam és végül Tarzan mozdulattal felugrottam a konyhapultra, onnan meg Fagyira, és lenyomtam a fejét, kb mint Eret Viharbogarat a 2. filmben.
- Hiii, sziaaa Veraaaa.... - vigyorgott ijedten.
- Remélem tudod, hogy ezért kapni fogsz! - mondtam neki.

Végül ,mivel nem vagyok egy haragtartó típus, csak annyi büntetést kapott, hogy egy övvel bekötöttem a száját és bezártuk a spájzba, ahol kicsi volt a hely, amíg az orvos megvizsgálta. Így is alig bírt megállni, azt hajtogatta, hogy futnia kell még, és egy helyben topogott. Ijesztő látvány volt, egyből megesett rajta a szívem.
- Hmm.. nagyon furcsa... - mondta a csaj, mikor végzett.
- Mi az? - kérdeztem idegesen.
- Nagyon gyorsan ver a szíve, tényleg valami baj van... De nem igazán tudnám megmondani. - gondolkodott. - Nem evett valamit, amit nem szokott? Vagy valami fűbe nem feküdt bele? Vagy bármi új krémet, vagy valamit nem kentél a pikkelyeire?
- Nem, minden a szokásos volt ma. - feleltem. - Viszont ma a szülővárosomban sétáltunk az utcán! És megszagolt valami virágot. Tüsszentett, és azt mondta allergiás rá.
- Mi volt az a növény?
- Nem tudom már, de ha meglátnám megtudnám mutatni...
- Van nálam egy könyv... - kotorászott a táskájában. Fuh, ok minden kell egy sárkány orvosnak! Volt ott mindenféle kötszer meg gyógyszer meg minden!
- Ezek közül ismerős valamelyik? - mutatta nekem a könyvet. Lapozni kezdtem, s végigfutottam szememmel, majd ráböktem az egyikre.
- Ez volt az!
- Akkor ez a Primula.... - nézte meg. - Az baj, ha ez volt az....
- Miért, ugye nem fog meghalni?? - rémültem meg teljesen.
- Nem, dehogyis! - nevetett fel paranojjámon, mire megkönnyebbülten kifújtam a levegőt.
- Nem halálos, de elég keveset tudni arról, milyen hatással van a sárkányokra. Nem sok ilyen esetről hallottam, hogy erre allergiás lett volna sárkány, de azoknak az állatoknak mind ezek voltak a tünetei. - idézte fel. - Vannak olyan sárkányok, legfőképpen vízi sárkányok, akik meg a Liliomra allergiásak, és hasonló a tünetük, ezért nekik is azt tanácsoltam, hogy várják meg, míg a sárkány kitombolja magát, és akkor talán elmúlik, ez a Forrkatlanoknál bevált. Ám a Primula allergiásoknál, egyiknél bejött, a másiknál nem. - mondta elmélázva, és láttam, hogy végre komolyan vette a problémánkat. Én is elgondolkodtam... s már csak egy kérdés motoszkált a fejemben:
- De akkor... lehet, hogy örökre ilyen marad??