~A fekete unikornis

Sziasztok!

Csak annyit, hogy megtaláltam egy régi, talán 2 évvel ezelőtti versikémet... Ez a legjobb és egyben leghosszabb,amit valaha írtam, szóval... gondoltam megosztom veletek, hátha érdekel. Csak egy helyen javítottam, ahol nagyon zavart valami, mert nem akartam megmásítani. Remélem tetszik :)

A fekete unikornis

Feketeség

Csak az éj,

Csak a setét.

Ez ma a szép.

Nincs se fény,

Se mágia

csak elsorvasztó mánia

hogy szép, ami komor.

De egy világban

hol a depresszió jár nadrágban

nem csak az utca sötét

de az emberlélek is.

Fekete úton

Fekete járgány,

Mellette súlyos ármány

Egy fekete árny.

Egy fekete árny,

ami átszalad az úton

mert nem érdekli se szabály

se feketeség.

Mi volt az?

Kérdezi az utas

De te csak legyintesz,

Saját dolgod végzed,

S nem érted.

Pedig az ott

A fekete unikornis,

Hát nem tudod?

Nem is nézted...

A fekete unikornis.

Mágikus lény ő.

Megszökött a pokolból,

És már csak az életnek

Parányi szikráját viszi.

Merről jön, merre tart?

Senki sem kérdezi...

Miért véres a patád

senkit se érdekli.

Rossz, gonosz,

Galád és gyilkos.

Voltál már minden

Csak ez épp nem pontos.

Nem látnak, ha néznek,

S ha mégis: nem

Téged látnak.

Csak az írhádat.

Gondolnak mindent,

Csak épp minden rosszat,

Hogy miért vagy olyan,

Amilyen, nem gondolkoznak.

Megjártad már a poklot,

Az ördögé voltál soká

De megszöktél onnan

És most várod a csodát.

Várod hogy talán,

Talán ő befogad!

S patádról lemossa

Véres múltadat.

De nem fogad be ő sem,

De a következő sem...

Halálra vagy ítélve

A feketeségben.

Pedig a sötét külső,

És rendezetlen bunda megett,

Ha felfednéd lelkedet,

Jóllehet megszeretnének.

Csak egy kis kedvességre,

Szeretetre vágysz

Úgy mint ezen a világon

Akárki más.

Arany a szíved, tudom,

De ha nem ápol gazdagon

A nép, ez mind kevés

És előjön a sötét.

Feltör a sok harag

És a meg nem értés

Szül szörnyet

Saját maga felé.

Lenne itt sok bosszú,

Lángok és vér,

Hogyha te nem mented meg

Még ezen az éjjel...

Még tűri a lelke,

Tudom, hogy tűr

Mert vakon remél,

Hogy a világ fehér.

Ha egy is van,

Ki miatt van értelme

Tűrnie, az te vagy:

Vigyázz hát rá!

Addig él,

És addig remél,

Amíg van tudat,

Mi utat mutat,

Hogy van még aki segít,

Aki neki él

És megbocsájt neki

A bűneiért.

De ha ő meghal...

Vele a remény

És meghal ő is:

Nem jó a széttört szív.

Nem is tört szív

Inkább lélek.

Szívtelenül lehet élni,

De a lélek nem pótolható.

Inkább csak menj tovább...

Ne sajnáld a tegnapot

Éld a mát

És bízd a holnapot.

Menj előre és ne nézz hátra.

Mindig lesz akik utálnak

És olyanok

Kit melléd szántak.

Ne búsulj hát pajtás

Talán pont te töröd meg

Ezt az ázott,

Rozoga átkot

Ami szíveket tör

Embereket öl

Jó lelkeket elsöpör

És elnyújtózik a szomorúság.

Fekete árny utazik a fák közt.

Téged keres kis pacsirtám

Hogy elsusogd neki

A szeretet szelét.

Mert tudja hogy élsz,

Tudja hogy ki vagy

De messze a nyugat,

Lassacskán odabaktat.

Addig is csak sétálj,

Míg oda nem érsz.

Hisz oly sok világunkban

A meg nem értett lény...

Fekete unikornis...

Ez vagyok én.

~W.SZ.V.